A Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság több mint egy évszázada működik. A vállalat még az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában kezdte el működését és két világháborút, illetve több rendszerváltozást átélve folytatja lényegében az eredeti célú tevékenységét: a különböző jellegű fogyasztók villamos energiával való ellátását.
 
A vállalat története több korszakra bontható

I. 1893-1918

1893-tól két magánvállalat, mint részvénytársaság gondoskodott a budapesti áramszolgáltatásról. A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság (BÁV Rt.) 110 V váltakozó feszültséget, a Magyar Villamossági Részvénytársulat (MV Rt.) pedig 105 V egyenfeszültséget szolgáltatott.
 
1914-ben a két áramszolgáltató vállalat egyesítésével megalakult Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (BSzEM)

II. 1918-1950

Ebben az időszakban a vállalat irányítását a Fővárosi Tanács végezte. Az Elektromos Művek e kiemelkedő korszakban az áramtermelő- és az elosztó-berendezéseit jelentős mértékben gyarapította, gazdaságosabbá tette és korszerű színvonalra emelte a fővárosi áramszolgáltatás biztonságát is. E munka eredményeként vált Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a főváros legnagyobb önálló vagyonú vállalatává, és ekkor alakult ki - a harmincas évek elején kibontakozó gazdasági válság ellenére - olyan szolgáltatási színvonal, amely a mai értelmezésű piacgazdaság feltételrendszerét is kielégítheti.

III. 1950-1966

A villamosenergia-ipar egy része már a legelső szakaszban, az 1946. évi XX. törvény alapján állami felügyelet alá került. Az Elektromos Művek állami irányítása elvileg 1949. január 1-ével kezdődött, azonban ennek gyakorlati megvalósulása csupán 1950-től történt meg. A vállalat neve ezután Budapest Főváros Elektromos Művei (BFEM) lett. Az állami irányítás bevezetésével egyidejűen a vállalat szolgáltatási területe is jelentősen megnőtt. 1949-ben törvény született Budapest területének új megállapításáról, ennek alapján az elővárosokat és a fővárossal szomszédos települések egy részét is Budapesthez csatolták. Így a vállalat áramszolgáltatási területe kb. 15-szörösére növekedett és elérte a 3000 km2 nagyságot.

IV. 1966-1991

A korszak a tröszti irányítás kezdetétől, azaz 1966-tól az Elektromos Művek részvénytársasággá alakulásáig, tehát 1991-ig tartott, jellemzője az állami tulajdonú, de tröszti irányítás volt. A vállalat neve ekkor Budapesti Elektromos Művek (ELMű). 1963. szeptember 1-én megalakult a Magyar Villamos Művek (MVM) és szervezetileg egybefoglalta a villamos energia termelését (erőművek) és elosztását (áramszolgáltatók) végző vállalatokat, valamint az ezekhez tartozó karbantartó, beruházó, szerelő és építő vállalatokat. (1968 január 1-jétől elnevezése Magyar Villamos Művek Tröszt [MVMT] lett.) A tröszti irányítás alapvető szervezeti változtatásokat tett szükségessé az Elektromos Műveknél: a tröszt a vidéki áramszolgáltatókra szabott szervezeti rendszert - uniformizálási okokból - az Elektromos Művekre is rákényszerítette. Az addigi horizontálisan (szakosított elvekre) felépülő rendszert - több évig tartó sikertelen ellenállás után - vertikális (területi) felépítésűre kényszerült változtatni a vállalat.

V. 1991-1996

Ekkor a cég - alapítása után 99 évvel - visszatért az eredeti, részvénytársasági tulajdonformára, amelyben még csak hazai részvénytulajdonosok szerepeltek. Ez csupán egy átmeneti, rövid időszak volt, amely az 1992. január 1-i részvénytársasággá alakulástól a vállalat részleges külföldi tulajdonba vételéig, azaz 1996-ig terjedt. A vállalat elnevezése Budapesti Elektromos Művek Rt. (ELMű Rt.) lett.
A megalakult részvénytársaság legfontosabb feladatai voltak: a struktúra átalakítása a piacgazdaság követelményeinek megfelelően, revitalizációs program kidolgozása a hálózatok modernizálásához, az információs rendszer és a számítógépes hálózat továbbfejlesztése. A társaság olyan közszolgáltatást végez, amely nélkül nem képzelhető el a normális élet a XX. században.
Az alapvető célkitűzéseket ki kell egészíteni a társadalmi kötelezettséggel, amely az ELMű Nyrt. megfogalmazásában: "Társaságunknak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fizetőképes fogyasztók villamosenergia-igényét a lehető legmagasabb színvonalon elégítse ki."   

VI. Jelenleg 

A Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelenlegi korszaka 1995- ben kezdődött, és fő jellemzője, hogy a részvények többsége külföldi szakmai befektető tulajdonában van.